Központi ventilátorral szerelt szellőzőrendszereink
Kinek van rá szüksége?
Ezekre a rendszerekre azoknak az ügyfeleinknek van szüksége, akiknek a lakásában minimum két olyan helyiség is van, ahol a keletkező szennyezett levegőt azonnal el kell szívni, és nem célszerű, mondjuk a lakás másik végében található fürdőszobáig átsétáltatni.
Fontos dolog, hogy amikor „szennyezett levegőről” beszélünk, akkor nem feltétlenül az általánosan légszennyező anyagok azok, amikre gondolok, tehát nem füst, korom, kipufogógáz vagy éppen ipari vegyszerek azok a szennyező anyagok, amiket el kell távolítanunk a lakás légteréből.
Három nagyobb csoportba oszthatjuk a lakás levegőjének szennyeződéseit:
1. Fizikai szennyező anyagok
Az első csoportba sorolhatjuk a fizikai légszennyező anyagokat. Ilyen például a szálló por, vagy éppen a magas páratartalom.
A szálló por veszélyessége összefüggésben van nem csak a port alkotó anyagok egészségre káros hatásaival, hanem annak szemcseméretével is, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint a nagyobbak.
A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése (csillószőrös hámja) kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba (tüdőhólyagokba).
Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, és ennek hatásaképp a dohányzás passzív szenvedői is jelentős ártalomban részesülhetnek.
1. Fizikai szennyező anyagok
Az első csoportba sorolhatjuk a fizikai légszennyező anyagokat. Ilyen például a szálló por, vagy éppen a magas páratartalom.
A szálló por veszélyessége összefüggésben van nem csak a port alkotó anyagok egészségre káros hatásaival, hanem annak szemcseméretével is, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint a nagyobbak.
A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése (csillószőrös hámja) kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba (tüdőhólyagokba).
Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, és ennek hatásaképp a dohányzás passzív szenvedői is jelentős ártalomban részesülhetnek.
2. Kémiai szennyező anyagok
A második csoport a kémiai szennyező anyagok.
A főzésből származó égéstermékek vagy a nem megfelelő égéstermék-elvezetésű kályhák miatt a gyermekeknél észrevehetően megemelkedik a légzőszervi asztmás és allergiás megbetegedésben szenvedők aránya, sőt egy spanyol felmérés alapján a szellemi képességeket is rontja a főzésből származó égéstermékek felhalmozódása.
A lakásokban jelentősen megemelkedik az illékony szerves anyagok (VOC) koncentrációja is.
Ezek az anyagok fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet, hosszútávon máj- és idegrendszeri károsodás előidézői is lehetnek.
Ilyen szerves oldószert tartalmaznak a festékek, a lakkok és egyes tisztítószerek is, de sok termékben, mint például a bútorokban, az épületanyagokban és a szőnyegekben is maradhatnak oldószerek, amik így megjelenhetnek a lakásunk levegőjében.
Szintén hosszú távú kockázatot jelentenek olyan szintetikus anyagok, melyek bár kevésbé illékonyak, mint a VOC-k, mégis kijutnak a termékekből a környezetünkbe, és így a szálló porba és az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.
Az emberek szervezetében több száz mesterséges eredetű anyag található. Az emberi vérből kimutathatók például a függönyökben, szőnyegekben, műszaki cikkekben használt brómozott égésgátlók, a ftalátok, a PVC lágyítószerei és vízlepergető anyagként használt perfluórozott anyagok.
Ezek a vegyületek nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le, és hosszabb időn át halmozódnak az emberi szervezetben.
A brómozott égésgátló anyagok (PBDE-k) befolyásolhatják a hormonrendszert, ami összefügghet rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, a fejlődést és az idegrendszert károsító hatásukkal.
De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a lakásban használt tisztítószerek, bútorápoló anyagok, illat és kozmetikai szerek, mind-mind szennyezik a levegőt, és célszerű lehetőleg minél előbb eltávolítani őket.
3. Biológiai szennyező anyagok
Végül a harmadik csoport a biológiai szennyezőanyagok. Én azt szoktam mondani, hogy igazából hálásnak kellene lennünk a penésznek. Mivel a penész az egyetlen olyan kórokozó, ami megmutatja, hogy rossz levegőjű, egészségtelenül szellőzetlen, magas páratartalmú lakásban élünk.
Ugyanis a penészen kívül még rengeteg más egyéb gomba, baktérium, vírus, atka, ostoros és csillós jószág érzi magát nagyszerűen azok között az életfeltételek között, ahol mi a mindennapjainkat éljük.
Ez egy normál levegőjű, de szellőzetlen lakás esetében 20-24 C fok hőmérsékletet és 50-70 % relatív páratartalmat jelent. Egy penészes lakás esetében pedig 22-26 C fok hőmérsékletet és 60-80 % relatív páratartalmat.
Fontos megérteni, hogy az elégtelen szellőzés magasabb páratartalmat, a magas páratartalom pedig kedvezőbb életfeltételeket jelent MINDEN kórokozónak.
Csak egy nagyon egyszerű példát hadd mondjak: a poratkák 70%- os páratartalom mellett a legreproduktívabbak, míg például 45% -os páratartalom mellett már nem szaporodnak, és 40% alatti páratartalomnál a túlnyomó többségük elpusztul.
Ugyanez vonatkozik a vírusokra és baktériumokra.
A többségük váladék cseppekben tud életben maradni az emberi szervezeten kívül, és ezek a váladékcseppek akár napokig is képesek az ő túlélésüket biztosítani 70-80%-os páratartalom mellett, míg 50% alatti páratartalom esetében már órák alatt beszáradnak és lehetetlenné teszik a bennük lévő kórokozók túlélését.
3. Biológiai szennyező anyagok
Végül a harmadik csoport a biológiai szennyezőanyagok. Én azt szoktam mondani, hogy igazából hálásnak kellene lennünk a penésznek.
Mivel a penész az egyetlen olyan kórokozó, ami megmutatja, hogy rossz levegőjű, egészségtelenül szellőzetlen, magas páratartalmú lakásban élünk.
Ugyanis a penészen kívül még rengeteg más egyéb gomba, baktérium, vírus, atka, ostoros és csillós jószág érzi magát nagyszerűen azok között az életfeltételek között, ahol mi a mindennapjainkat éljük.
Ez egy normál levegőjű, de szellőzetlen lakás esetében 20-24 C fok hőmérsékletet és 50-70 % relatív páratartalmat jelent. Egy penészes lakás esetében pedig 22-26 C fok hőmérsékletet és 60-80 % relatív páratartalmat.
Fontos megérteni, hogy az elégtelen szellőzés magasabb páratartalmat, a magas páratartalom pedig kedvezőbb életfeltételeket jelent MINDEN kórokozónak.
Csak egy nagyon egyszerű példát hadd mondjak: a poratkák 70%- os páratartalom mellett a legreproduktívabbak, míg például 45% -os páratartalom mellett már nem szaporodnak, és 40% alatti páratartalomnál a túlnyomó többségük elpusztul.
Ugyanez vonatkozik a vírusokra és baktériumokra. A többségük váladék cseppekben tud életben maradni az emberi szervezeten kívül, és ezek a váladékcseppek akár napokig is képesek az ő túlélésüket biztosítani 70-80%-os páratartalom mellett, míg 50% alatti páratartalom esetében már órák alatt beszáradnak és lehetetlenné teszik a bennük lévő kórokozók túlélését.
Tehát mindezek ismeretében, szellőzőrendszereink tervezésénél alapvető
dolog, először számbavenni azokat a helyiségeket, ahol olyan szennyező anyag
keletkezik, amit azonnal el szeretnénk távolítani a lakás levegőjéből és nem
akarunk keresztülhúzni az otthonunk légterén a legközelebbi elszívási pontig.
Ilyen helyek pl. a konyha, a fürdők, a WC-k, a háztartási helyiség, a mosókonyha, de volt olyan kutyatenyésztő ügyfelünk, akinek a lakásához volt építve a kutyáinak az elletőboxa, amit csak egy ajtó választott el az előszobától.
Nagyszerű megoldás volt onnan, azonnal elszívni a szennyezett levegőt, mert sokszor 15-20 kiskutya is volt abban a légtérben 3-5 mamakutyával.
A szellőzőrendszer kiépítése előtt problémát jelentett, hogy be tudott jönni a lakásba a kutyák szaga, a rendszer kiépítését követően ilyen soha többet nem fordult elő.
Ha sikerült ezt a feladatot megoldanunk, máris tudjuk, hogy 2-3-4-5 vagy akár 6-7 elszívott helyiségünk lesz-e. Ez az információ, már nagyban segít eldönteni, hogy milyen és mekkora ventilátorra lesz szükségünk.
Persze ezen kívül még más dolgok is befolyásolják a ventilátor kiválasztását, de erről majd később beszélünk.
Ezeknek a szellőzőrendszereinknek is ugyanazok az ablakba vagy falba épített légbevezető készülékek adják az alapját, amikről a kétfordulatú ventilátorral szerelt rendszerek esetében már beszéltem.
Ezeket beépítjük ismét minden lakóhelyiségbe, tehát a hálókba, nappalikba, konyhákba, gyerekszobákba, bizonyos esetekben előszobákba és gardróbokba is, sőt van arra is példa, amikor a lépcsőházakba is teszünk belőlük.
A légbevezetőink érzékelni fogják ezen helyiségek levegőjének páratartalmát és annak függvényében fogják nyitni-zárni lamelláikat, hogy mit követel meg a levegő páratartalma.
Ők fognak gondoskodni a friss levegő utánpótlásáról.
Az elhasznált levegőt pedig a központi ventilátor fogja elszívni, méghozzá nem
is akármilyen módon!
Ezeknek a ventilátoroknak már a nevük is nagyon furmányos. Úgy hívják őket, hogy „konstans állandó nyomáson dolgozó, nyomásérzékelő szenzor által elektronikusan fordulatszámvezérelt központi ventilátor”. Ugye milyen szép?
Nos, ezt most megpróbálom lefordítani, magyarul is teljesen érthetőre.
A ventilátort felszereljük valamelyik helyiség mennyezetére vagy oldalfalára
egy csővel kivezetjük a szabadba az általa elszívott szennyezett levegőt
Ezeknek a szívócsonkoknak a végére pedig un. légelvezető készülékeket teszünk. Ezek is nagyon rafinált készülékek.
Van közöttük olyan, ami pontosan úgy működik, mint a légbevezetők, tehát érzékeli a levegő páratartalmát és a páratartalom emelkedésének vagy csökkenésének függvényében nyitja vagy zárja a nyílását, amin keresztül a ventilátor levegőt tud elszívni.
Ezeket általában a fürdőkbe, konyhákba telepítjük.
Aztán van olyan is, amelyik mozgást érzékel. Ha megmozdul előtte valami, akkor teljes keresztmetszetben kinyitja a torkát, aztán 20 perc múlva automatikusan visszazárja.
Ezeket a készülékeket pl. WC-ben szoktuk alkalmazni.
Létezik ennek a két verziónak a kombinációja, amikor egyszerre tud párát és mozgást is érzékelni a légelvezető. Ennek azokban a helyiségekben van létjogosultsága, ahol a fürdő és a WC egy légtér.
A mozgásérzékelősnek létezik egy továbbfejlesztett változata, ezt jelenlét érzékelőnek hívjuk. Például tárgyalókban van jelentősége.
Ha a takarítónő egyedül szöszmötöl a tárgyalóban, akkor nem fog feleslegesen szellőztetni a rendszer, de ha már három ember megy be tárgyalni, akkor elkezd működni a légcsere.
Van olyan, ami CO2-ot érzékel, és be lehet rajta állítani, hogy mekkora koncentráció felett nyissa ki a lamelláját. Ennek is például egy tanteremben, tárgyalóban, üzlethelyiségben van jelentősége.
Tudunk olyat, hogy VOC érzékelő, ez az un. szerves, illékony anyag érzékelő. Ennek akkor van értelme, ha pl. egy konditermet vagy egy fogtechnikai labort szeretnénk szellőztetni.
Fontos, hogy a szellőző levegő mennyiségét ebben az esetben a levegőbe kerülő szerves illékony anyagok koncentrációja fogja meghatározni.
Aztán persze léteznek állandó légmennyiségű légelvezetőink is, amin szabadon beállítható, hogy éjjel-nappal mondjuk óránként 25 m3 levegővel szellőztessünk egy helyiséget.
Nem létezik olyan szellőzési igény egy lakásban-családi házban, amire nekünk ne lenne megfelelő megoldásunk
Természetesen nem csak az határozza meg, hogy milyen ventilátort alkalmazunk egy-egy ilyen rendszer esetében, hogy hány helyiségből kell elszívni a szennyezett levegőt, hanem az is, hogy mekkora légterű a lakás, hányan élnek benne és még sok egyéb szempont, amit egy ilyen szellőzőrendszer tervezésekor figyelembe kell vennünk.
Hogy érthető legyen egy ilyen szellőzőrendszer működése, képzeljünk el egy családi házat, ahol van négy hálószoba, egy dolgozószoba, egy nappali, egy nagy konyha étkezővel, két fürdőszoba az egyik WC-vel a másik csak zuhanyzó, egy külön WC és egy mosókonyha-háztartási helyiség.
Természetesen nem csak az határozza meg, hogy milyen ventilátort alkalmazunk egy-egy ilyen rendszer esetében, hogy hány helyiségből kell elszívni a szennyezett levegőt, hanem az is, hogy mekkora légterű a lakás, hányan élnek benne és még sok egyéb szempont, amit egy ilyen szellőzőrendszer tervezésekor figyelembe kell vennünk.
Hogy érthető legyen egy ilyen szellőzőrendszer működése, képzeljünk el egy családi házat, ahol van négy hálószoba, egy dolgozószoba, egy nappali, egy nagy konyha étkezővel, két fürdőszoba az egyik WC-vel a másik csak zuhanyzó, egy külön WC és egy mosókonyha-háztartási helyiség.
Ebbe a házba hét darab légbevezetőt fogunk beépíteni. Négyet a hálókba, egyet a dolgozóba, egyet az étkezőbe és egyet a nappaliba.
Beépítjük a központi ventilátort a háztartási helyiség mennyezetére, és légelvezetőket teszünk a többi helyiségbe, a következő képpen:
abba a fürdőbe, ahol WC is van, teszünk egy mozgásérzékelős+páravezérelt légelvezetőt, mert akár a WC-t használja valaki, akár zuhanyozni ment be, mindenképpen működnie kell a rendszernek.
A másik fürdőbe, ahol nincsen WC és a háztartási helyiségbe teszünk egy-egy páravezérelt légelvezetőt.
A külön WC-be teszünk egy mozgásérzékelőset, a konyhába pedig teszünk egy páravezéreltet, de szerelünk elé egy zsírleválasztót, hogy a főzés gőzei ne tudják szennyezni a csöveket és a ventilátort.
Ez a rendszer a következőképpen fog működni
Friss levegő
A friss levegő a légbevezetőkön fog bejönni a lakásba, mégpedig olyan arányban elosztva, ahogyan azt a lakóhelyiségek páratartalma indokolja.
Éjszaka inkább a hálókba jön több friss levegő, nappal pedig inkább a nappaliba, étkezőbe és a dolgozóba, ahol nappal a család tartózkodik.
Elhasznált/szennyezett levegő
Az elhasznált/szennyezett levegő elszívása pedig mindig a keletkezés helyén, azonnal történik. A WC-kben a mozgásérzékelő gondoskodik az azonnali légcseréről, a háztartási helyiségben és a fürdőkben a páratartalom emelkedése fogja növelni az elszívott levegő mennyiségét.
A konyhában szintén a páratartalom szabályozza majd az elszívást és a zsírleválasztó gondoskodik a szellőzőrendszer védelméről.
Energiatakarékos
Ennél energiatakarékosabb friss levegős rendszert pillanatnyilag nem tud senki. Oda engedi be a friss levegőt, ahol a legnagyobb szükség van rá, onnan szívja el az elhasznált levegőt, ahol az keletkezik, és ezt teljesen automatikusan teszi. Teljesen mindegy, hogy csak a macska maradt otthon és nem termelődik pára a lakásban vagy húsz fős vendégség jött és hat órán keresztül fő kondérban a pacal, a rendszer tökéletesen, automatikusan, mindig ahhoz fogja igazítani a szellőző levegő mennyiségét, amennyi a lakás VALÓS szellőző levegő igénye.
